Jó reggelt Szépségeim! Mondhatnám, hogy a nap fényesen süssön reátok, de nálunk full borús az ég, és hidegebb van, mint Szibériában.
Tegnap este felugrottam egy szösszenetre, és most jöttem, hogy beváltsam az ígéreteimet. Hoztam sok-sok szexi-csini-érdekes cikket, és 3-at már fel is tölöttem, sőt már a menüpontokban meg is találhatóak, illetve a bejegyzés alján. a bejegyzésben "elrejtegetve"

Halvány lila gőzöm sincs, hogy van-e olyan itt, akit érdekel/olvasta/tud róla, hogy van szóval akit érdekelnek a könyves posztjaim, de másnem, legalább magamat szórakoztatom vele. Az eheti könyv(ekről) szóló írásomat megtalálhatjátok itt. Tudom, hogy tegnap azt írtam, hogy élni nincs időm, de azaz igazság, hogy ezt a két könyvet a hétvége folyamán olvastam ki... csak most jutottam el odáig, hogy fel is töltsem a róluk szóló véleményemet. Egyébként ajánlom, mert nem olyan borzasztóan csöpögösek és szakítás után is simán el lehet őket olvasni...:D

Tegnap beszélgettem egy lánnyal a lovardából és boldogan mesélte, hogy a héten nem reggelizett és érzi, hogy fogyott...Hát mit ne mondjak, jól le kellett b™$&nom, mert ez a lehető legrosszabb, amit a testével tehet. Természetesen gyors lediktáltam neki a kedvenc reggelim receptét, amit nektek is megírtam és itt megtalálhatjátok. A csajszi persze nem volt tőle elájulva, mert szerinte RENGETEG kalória van a cuccban, mondtam neki, hogy próbálja ki, tuti előbb beindul tőle az anyagcseréje, mint a koplalástól..

Egy ilyen kiakasztó hét után tegnap este se erőm, se kedvem nem volt frisselni (bocsássatok meg!), szóval inkább neki kezdtem kotyvasztani. Először enni akartam valami édeset, de eszembe jutott, hogy jövő hétvégén bálba megyek, szóval elvetettem az ötletet, de továbbra is szemezgettem az étcsokival, amit nagy nehezen előbányásztam.. Úgy döntöttem, hogy másképp kényeztetem a testemet, és előtúrtam egy régirégi arcpakolásnak a dobozát, hogy megnézzem, az miből is állt (Anya még annó Londonban vette, azóta sehol sem találunk olyat :/). Szóval gyors megnéztem a hűtőt, meg a szekrényeket, és szerencsére egy hasonló "fincsiséget" el tudtam készíteni. Az arcpakolás csodákat művelt a bőrömmel, és boldog vagyok, hogy inkább magamra kentem a csokit és nem befaltam.:D Az elkészítési útmutatót egyébként itt találjátok.

A nehéz napok végén, mindig jó érzés, hogy van aki hazavár: a kiskutyám. Ezt egyféleképpen tudom neki meghálálni: vigyázok Rá és az egészségére. Tavasszal bukantam egy receptre, amit elkészítve a kedvenc kutyakekszét kaptuk eredményül. Imádja, nagyon egészséges, nem lesz tőle büdi a szája és nem hízlalja feleslegesen. A receptet megosztom veletek is, itt eléritek és egyébként a cikk alján megtaláljátok a forrást is feltüntetve, ami egyébként egy szupi kis oldal. 

Legyetek jók Husikák, igyekszem minél előbb, és minél tutibb cuccokkal jelentkezni!

xx, L.